Magyar Szuperhős Mesék - Itt a második szám!

Megérkezett hát a Magyar Szuperhős Mesék második száma, mely az elsőhöz képest sokkal magasabbra tette a mércét, és újdonságokkal bővült. A megkezdett 'Képes Krónikák' továbbra is magját képezi a lapnak, de az első számtól eltérően, itt 3 helyett kettőt kapunk ebből az egyedi formából. Nem kell elkeserednünk, ugyanis legnagyobb újításként egy 7 oldalas képregény is helyett kapott benne! Már magában az érdekes volt az előzőnél, hogy minden történetet más grafikus illusztrált, de azt, hogy néhány képregény oldallal egészítsék ki az eddigieket, hatalmas újításnak tartom!
Hogy mi történt az előző füzetben? Megismerkedhettünk két elszánt magyar szuperhőssel (Harcsa Huszárral, valamint Hungária Kapitányával), és eredettörténetükkel. A két szuperhős egymásra talált, és együtt felvették a küzdelmet a veszedelmes Vérpuli ellen.
A Magyar Szuperhős Mesék hazaszeretete újfent meglátszik minden egyes oldalon, de ezúttal egy vendégszereplő is tiszteletét teszi az első történetben, aki nem más, mint Toldi Miklós! Abban egyetértünk, hogy Toldi szerepe elég fontos az irodalomban, azon viszont vitatkozhatnánk, hogy vajon valós történelmi személy volt-e. A választás mindenesetre rendkívül jó. A karakter beépítése a Képes Krónikák világába úgy gondolom sikeresen megtörtént. Szövegei fennköltek, és régies stílusban íródtak. Ez nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a figura az legyen aki, így Szilágyi Dénes Tibor, és Medla József László munkája elsőrangú lett. Erre még rátesznek egy lapáttal (persze szigorúan csak jó értelemben véve) Fábián Péter grafikái, melyek úgy illusztrálják nekünk Miklóst, mint ahogy azt Arany János verseiből, és korabeli történetekből megismerhettük és elképzelhettük. Rajzainak erős és szálkás vonalvezetése jól illik az első történethez, és a személyes kedvencem lett. Kicsit komor, de ugyanakkor a sztorihoz különösen passzoló illusztrációkat készített. Ő rajzolta meg az eddigieket tekintve (gyermek szemmel nézve) talán a "legfélelmetesebb" gonosztevőt a Magyar Szuperhős Mesék történetében. A Maró Feró névre keresztelt alvilági hulladékkirály roppant nagy kedvencem lett. A megrajzolás tekintetében főleg, a leírtak alapján pedig mindenképpen.

Nem hanyagolhatók el a rajzokban található rejtett apróságok sem, mint például Toldi Miklós övcsatján a Malomkő, melyet megmosolyogtam és ezzel Arany' verseire emlékeztem. És persze most sem maradtak el az apró történelem leckék, melyek helyszínek/személyek bemutatását tűzték ki célul az adott oldal alján lévő apró betűs részben. Ezek a tanító jellegű dolgok ennek a számnak is kulcsfontosságú részletét képezik, és szerintem szükség is van rájuk. A fiatalabb korosztály egyszerre szórakozik és tanul.
     A bevezetőben említett 7 oldalas képregény meséli el a második történetet az magazinban, melyhez a rajzokat Létai Márton készítette. Az ő munkája az első szám harmadik története, a Veszedelmes Vérpuli, melyhez szintén ő járult hozzá grafikáival. A stílusa rendkívül egyedi. Illik a figurákhoz ez a kidolgozás. Nagyon remélem, hogy a képregényt, mint ábrázolási formát megtartják a készítők a jövőre nézve, ugyanis szerintem nagyon jól sikerült! A Magyar Szuperhős Mesék egyperces képregényei is hatásosak voltak, így már mérget lehetett volna rá venni, hogy működni fog ez a magazin oldalain is. A történelmi tanok itt is jelen vannak, méghozzá egy "Tudtad-e?" formában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mennyire beleégett az összképbe, és mennyire hasznos lehet a fiatal korosztály számára. A képregény nem mondható rövidnek azt tekintve, hogy egy történet 14 részes, és gondolom ez egyfajta tesztként is értelmezhető a készítők szemszögéből nézve, de szerintem bátran növekedhet ez az oldalszám már amennyiben a kiadási költségek ezt megengedik. Rendkívül passzol a laphoz, és mondhatni a magját képezheti a jövőben.
A harmadik, és egyben utolsó történet Tachkov Professzorról szól, amint megakadályoz egy szabotázs akciót bázisán a Vérpuli segítségével. Az itt található rajzokat Vigovszky Rita készítette. Merőben más mint Fábián Péter, vagy Létai Márton munkái, ezért tartom én egyedinek ezt a kiadványt. A sötét színek ellenére mégis csalogatóan kedvesek a figurái.
     A második számhoz egy új egyperces képregény is készült "A fafejű műkincsrabló" címen, mely egy előzményt mesél el. A történetek között akad utalás erre vonatkozóan, így érdemes elolvasni.
A kiadvány korhatára 6+ -ról 10-re emelkedett, de persze csak a szövegek értelmezését figyelembe véve, melyet a készítők már a magazin elején kiemelnek. Toldi Miklós szövegei valóban értelmezésre szorulhatnak a gyermekek számára, de mindegyik történetben találhatóak hasonló részek, melyeket inkább a szülőnek ajánlott felolvasnia és elmagyaráznia csemetéjének.
A második felvonás újításai, és izgalmas történetei okot adnak rá, hogy továbbra is követhessük eme magyar hősök kalandjait, úgyhogy mindenképpen várom a harmadik számot is, ami már készül! Ősszel vadonatúj egyperces képregény érkezik, mely továbbra is ingyenes lesz, és ahogy a készítők ígérik; újabb történelmi vendégszereplő érkezik a Magyar Szuperhős Mesék oldalaira!